Írások » Napi történések » »
Nap gondolata – Rólam
Úgy gondoltam, hogy ma, szintén két írást rakok fel ide.
- Nap Gondolata – Borzalmas Rémálmok
- Nap gondolata – Rólam
Az igazság az, hogy egy pár hétig nem akartam írni a honlapra, de úgy hozta a sors, hogy szükségesnek látom a felírást. Főleg azért, mert több olvasónak megígértem, hogy mihelyst úgy érzem, válaszolok a kérdésükre.
Nap Gondolata – Borzalmas Rémálmok
Nem tudom, hogy ki hogyan van vele, de én időnként borzalmas dolgokat álmodok, minden ok nélkül. Nem eszem este későn, és nem eszem éjszakára nehéz ételt. Néha mégis vannak olyan éjszakák, amikor borzalmas dolgokat álmodom. Van úgy, hogy családtagjaim, barátaim, ismerőseim szerepelnek az álmokban, de van, hogy ismeretlen emberekkel álmodom, ismeretlen helyeken.
Egy pár hete, két nagyon rossz álmom volt. Az egyik két egymást követő éjszaka ismétlődött meg, míg a másikat csak egyszer álmodtam.
Az egyik éjszaka azt álmodtam, hogy kocsival mentem az országúton a külső sávban, míg a belső sávban a jóval előttem haladó kocsiból kilöktek egy hófehér cicát. Próbáltam lehúzódni és megállni a kocsival, hogy megmentsem a cicát, de elkéstem. Mire oda értem volna a cicához egy autó elgázolta, pedig a kocsi vezetője próbálta kikerülni. Sajnos nem sikerült neki, hogy elkerülje a gázolást. A kocsi vezetője próbálta a kormányt félrerántani, de felborult az éles kanyar miatt és ő is az életét vesztette a cicával együtt. A látvány borzalmas volt és ezt nem szívesen írnám le. Álmomból felriadva arra ébredtem, hogy ezerrel vert a szívem, és majd kiugrott a mellkasomból. Felkeltem az ágyból és járkáltam föl és alá, mert nem mertem visszafeküdni az ágyba. Ilyen rémálmok után, soha nem tudok visszaaludni, mert az álmom újból megismétlődik, vagy rosszabb esetben folytatódik.
Másnap éjszaka, újból az előző éjszakai rémálmomat álmodtam végig, annyi különbséggel, hogy nem gépkocsi gázolta el a cicát, hanem egy motoros, aki szörnyet halt az autópályán, mert megpróbálta kikerülni az út közepén landoló kiscicát. Sajnos a motor kereke megcsúszott és a motoron ülő férfi hatalmas lendülettel repült keresztül a kormány felett. A látvány még borzalmasabb volt, mint az előző éjszaka. Mire felébredtem, patakokban folyt rólam a víz, és olyan gyorsan vert a szívem, hogy ki kellett mennem a teraszra, mert képtelen voltam megnyugodni. Hosszú ideig néztem a csillagos eget, és a csillagok előtt átúszó hófehér felhőket, melyek időnként eltakarták a csodálatosan világító Holdat. A denevérek furcsa ciripelő hangjára lettem figyelmes, mire összeszedtem magam és képes voltam visszamenni a szobámba, hogy lefeküdjek.
Elgondolkodtam rajta, hogy milyen emberek azok, akik képesek ártatlan állatokat kirakni az autópályára. Miért teszik ki más emberek életét veszélynek azzal, hogy felelőtlenül állatokat hajigálnak ki az országútra, autópályára. Viszont az is igaz, hogy óvatosabban kellene közlekednie az embereknek akár kocsival, akár motorral mennek valahova. Inkább egy kicsit lassabban, körültekintőbben közlekedjünk, mert fő az óvatosság. Soha nem lehet tudni, hogy a következő kanyarban, következő pillanatban mire számíthatunk. Azon is elgondolkodtam, hogy milyen furcsa is az élet. Hogy miért? Mert néha az ember elkerülheti a negatív végzetét, ha körültekintő, de van, amikor nem tudja elkerülni. Erre mondják azt, hogy ez volt megírva. Szóval, mindenki közlekedjen körültekintően és inkább egy kicsit lassabban, hogy odaérkezzen ahova elindult.
(Ilyen gyönyörű kiscicát löktek az országútra álmomban.)
(Minden jog a kép készítőjét illeti meg.)
Harmadnap éjszaka már egy kicsit fáradt voltam, mert az előző éjszakai rémálmok megviseltek egy kicsit. Gondoltam, most biztosan nem álmodom semmi rosszat, mivel elég fáradt voltam ahhoz, hogy ne álmodjam semmit. Utólag el kell ismernem, hogy tévedtem.
Egy nagyon kedves régi barátommal álmodtam, aki elég sok hozzátartozóját vesztette el az utóbbi időben. Álmomban sétálás közben találkoztam vele és borzalmasan szomorú volt. Először észre sem vett, mert annyira bele volt mélyedve a gondolataiba és a bánatba. Amikor észrevette, hogy megálltam mellette és hozzá beszélek, hirtelen feleszmélt. Rám nézett és mérhetetlen fájdalom volt a szemében. Ekkor már tudtam, hogy megint elveszítette egyik közeli hozzátartozóját. Könnyek folytak le az arcán és nem tudta elmondani, hogy mi történt vele, de én szavak nélkül is értettem bánatának okát. Tudom milyen érzés egymás után elveszíteni a szeretteinket. Tudom milyen érzés átélni a szeretett családtagok hiányát. Viszont eljön az idő, amikor már nem fáj annyira a gyász. Persze, ehhez nagyon sok időnek kell eltelnie. Hosszú fájdalmas évek után, már nem fáj annyira a szülők, családtagok elvesztésének a hiánya. Idővel az ember meg tanul nélkülük élni, függetlenül attól, hogy nincs olyan nap, hogy ne jutna az eszébe egy mondata, mosolya, hangja, ölelése az elvesztett családtagnak, barátnak, kedvesnek.
Az álmok néha igen fontos tanácsadók, és nem árt rajtuk elgondolkodni, odafigyelni az üzenetükre. Nem feltétlenül jelentenek mindig rosszat, de azért fő az óvatosság és a meggondoltság.
♥ Nagy J. Gabriella ♥ Debrecen, 2016. Július 13.
Nap gondolata – Rólam
Egy darabig nem akartam felírni a honlapomra, de bizonyos okok miatt úgy döntöttem, hogy mégis írok. Egy évvel ezelőtt több olvasóm is feltett egy érdekes kérdést az olvasótalálkozómon, és a későbbiekben is szembesültem ugyanezzel a kérdéssel több embertől. Úgy gondolom, hogy most van itt az ideje, hogy válaszoljak a feltett kérdésre.
A kérdés így hangzott: Melyik verseim és írásaim szólnak kifejezetten rólam?
A válasz a kérdésekre itt lesz a felsorolásban:
Versek - Tudom Milyen Érzés, Harminc év után, A Művészet Nekem, Lelkem és a Szeretet, Ősi Fák, Kegyetlen Halál
Bár a többi vers is sokat mondó, és szinte mindegyik rólam szól egy pár kivételével. Az érzéseimről, gondolataimról, a velem történt dolgokról. Viszont a fent felsoroltak, kifejezetten csak rólam.
Napi történések – Összes írás rólam szól, vagy velem kapcsolatos.
Írások - A Halál szele és az Élet szépsége, Borzalmas Tapasztalás, Hit, Ősi Fák, Ölelés, Áprilisi Tréfa, Fájdalmas Emlékek – Barátok a Múltból?!
Mesék – Mese a gonosz mostoháról
Hozzá kell tennem, hogy minden írásomban megtalálható a lelkem egy darabja, mert az ember a saját lelkét, érzéseit, gondolatait, látásmódját nem tagadhatja meg, ha igazán őszintén, teljes szívvel és lélekkel ír.
Minden Művész 1
Minden művész lelkének egy darabját hagyja minden művében, alkotásában. Ezért lehet felismerni regényeiről az írót, verseiről a költőt, zenéiről a zeneszerzőt, képeiről a festőt, és nem utolsósorban szobrairól a szobrászt. Mert minden műben, alkotásban fel lehet ismerni a művész stílusát, mely visszatükrözi a művész lelkivilágát, lelkének egy darabját.
♥ Nagy J. Gabriella ♥ Debrecen, 2008. Április 13.
Minden Művész 2
Minden művész lelkének egy darabját hagyja minden művében, melytől egyedivé válik az alkotás és életre kel a mű.
♥ Nagy J. Gabriella ♥ Debrecen, 2008. Április 13.
Tudom Milyen Érzés
Harminc Év Után
