Írások » Napi történések » »

Úgy gondolom, hogy ez érdekes téma, ha az ember a saját szemszögéből látja és rávetíti embertársaira. Akkor ők is belegondolhatnak abba, amit most leírok pár sorba. 

A múlt héten 2016. November 14-én kölcsön adtam a kocsimat egy pár napra. Miért ne tettem volna, ha ezzel segítek másnak. Igen ám, de még az nap rá kellett döbbennem egy pár dologra. Nem volt otthon egy pár élelmiszer, ami kellett volna, hogy megfőzzem vacsorára. Így hát elindultam gyalog, mert a biciklizéshez az idő nem volt éppen megfelelő. Megvettem azt a pár dolgot, amire szükség volt, majd elindultam haza. Nem volt túl sok dolog, de ahhoz éppen elég volt, hogy a majd egy kilométeres séta végére húzza a kezem. Míg sétáltam hazafelé, elgondolkodtam és eszembe jutott egy pár dolog. Nekem is csak kb. tizenöt éve van kocsim és előtte minden nap a kezemben cipeltem haza az aktuális élelmiszereket, tisztálkodási szereket, tisztítószereket, ami az élethez szükséges.

Belegondoltak már abba, hogy a Földön, hány nőnek és édesanyának nincsen gépkocsija?

Belegondoltak már abba, hogy a Földön, hány nő és édesanya cipeli haza nap, nap után az aktuális élelmiszereket, tisztálkodási szereket, tisztítószereket, vagy éppen azt, ami az élethez szükséges? Cipelik a nehéz szatyrokat, hogy ellássák szeretteiket, gyermekeiket, férjüket, szerelmüket, szüleiket, vagy éppen azokat, akikkel együtt élnek.

Belegondoltak már abba, hogy a Földön, hány nő és édesanya cipekedik munka után, míg hazafelé megy a szeretteihez, és közben mekkora távot tesz meg?

Belegondoltak már abba, hogy a Földön, egy nő, egy édesanya, hány kilót cipel egy hét alatt, egy hónap alatt, egy év alatt, egy egész élet alatt?

Belegondoltak már abba, hogy a Földön, hány nő és édesanya a sok nehéz szatyrot csupán szeretetből cipeli? Azért cipeli a nehéz, súlyos terheket, mert fontos nekik az, az ember/ emberek, akikkel együtt él/élnek? Fontos nekik, hogy legyen étel az asztalon, amit munka után vásárol és főz meg.

Belegondoltak már abba, hogy a Földön, hány nő és édesanya a munkája után, vásárlás, főzés, mosogatás, takarítás után, összesen hány műszakot húz le, minden nap?

Belegondoltak már abba, hogy a Földön, hány nő és édesanya a sok munka és cipelés után nem kér semmit, csak kedves szót és szeretetet, és hogy néha megértsék őket? Mert nekik az épp elég, mert szeretik a családjukat, gyerekeiket, férjüket, szerelmüket, szüleiket.

Belegondoltak már abba, hogy a Földön, hány nő és édesanya teszi a dolgát, csupán önzetlen szeretetből, erején felül? Pedig az átlagemberek élete, amúgy sem könnyű, és mégis, minden áldott nap, életük végéig ismétlik ugyanazt a műveletet szeretetből.

Ha ezt mind végig gondolták, tiszteljék jobban a nőket és minden édesanyát, nagymamát, és ha még él a dédnagymamát. Ők azok az emberek, akik önzetlenül, szeretetből egy életen át cipelik az élet nehéz súlyát és a nehéz szatyrokat.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                             Debrecen, 2016. November 20.