Írások » Napi történések » »

Egy jó ideje gondolkodom rajta, hogy leírom azt, amit a mostani írásomban olvashatnak. Kérdezhetnék tőlem, hogy miért? Az indokom az, hogy az utóbbi időben, időnként érdekes dolgokat hallok vissza, ami miatt úgy döntöttem, hogy tisztavizet öntök a pohárba. Szerintem sok emberrel fordul elő, hogy olyan dolgokat hall magáról vissza, ami nem igaz. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy jobb, ha az ember őszinte a barátaival, ismerőseivel, környezetével, olvasóival, mert akkor nincs semmilyen félreértés vagy tévhit.

Először is, ebben az írásomban a betegségeimről fogok írni.

Hallásromlás

Nem tudom, hogy az olvasók emlékeznek-e rá, hogy karácsony előtt írtam a fogyatékkal élő művészekről a „Nap Gondolata – Fogyatékkal Élő Művészek (Karácsonyi alkotások) címmel, és raktam fel képeket, amiket ők készítettek. Akkor említést tettem arról, hogy sajnos, ki kell, hogy mondjam, most már én is a fogyatékkal élő művészek közzé sorolhatom magam egy jó ideje, és nem csak a szemem betegsége (Nap Gondolata – Szemünk Fénye - EION) miatt. Azt is írtam, hogy talán majd egyszer leírom, ha már túljutottam azon, hogy feldolgozom ezt a megrázkódtatást is, amin sajnos nem lehet változtatni.

Édesapám halála után rengeteg rossz és borzalmas dolgon mentem keresztül és ezt több írásomban is részleteztem (Nap Szomorúsága – Temetés, Nap Szomorúsága – Újabb Temetés, Tudom Milyen Érzés, Hit Ereje. Minden teher az én vállamat nyomta, amellett, hogy mindenkiben nekem kellett tartanom a lelket. Nem volt senki, aki én rám is odafigyelt volna. Éppen ezért, nagyon sokat stresszeltem, idegeskedtem. Apa halála után, sorban kezdtek meghalni a rokonaim, kortól, nemtől függetlenül. Apa után a legnagyobb megrázkódtatás az volt, amikor a bátyám halt meg egyik pillanatról a másikra. Tíz év alatt szinte minden közeli hozzátartozóm meghalt (csak egy pár maradt). Úgy jártam temetésre, mint más templomba, mert volt, hogy két-háromhetente volt egy temetés. A lényeg a lényegben, hogy nagyon sok rossz dolog történt, ami miatt sokat idegeskedtem és ennek meg is lett a következménye. Azt vettem észre, hogy nem hallottam meg mindent, amit mondtak nekem. Ez nagyon furcsa volt és megdöbbentő a számomra, mert a zenei hangokat tisztán hallottam, de bizonyos emberek hangszínét nem. Majd egy pár év múlva elkaptam egy vírusfertőzést, ami ráment a füleimre, aminek következtében két és fél hónap alatt tízszer szúrták fel mind a két fülemet. Sajnos ez sem tett jót a hallásomnak, mert még rosszabbul kezdtem hallani. Ekkor elmentem egy szakvizsgálatra, ahol megállapították, hogy szervi elváltozás nincs a hallórendszeremben. De sajnos, idegi eredetű halláskárosodásom van, ami nem gyógyítható csak hallókészülékkel. Nagyon nehéz volt ezt elfogadni. Sokszor feltettem magamban a kérdést, hogy miért velem történt ez meg?  Főleg azért is, mert gyerekkoromban sokkal jobb volt a hallásom az átlagtól. Ezért is tanultam zenét egészen pici korom óta (3 éves). Ezért tanultam hegedülni és klasszikus éneket (opera, operett), mert már az óvodában kitűnt, hogy nagyon különleges és kifinomult a hallásom.

A mai napig, amikor zenét hallgatok és mivel a zene megnyugtat és gyógyítólag hat a lélekre, jobban hallom a zenei hangokat, mint az emberi beszédet. Viszont ha stresszes vagyok a bántások, nehézségek miatt, akkor a hallásom romlik és főleg az emberi hangokat nem hallom meg rendesen. A napokban meg is jegyeztem, hogy azért nem hallom rendesen bizonyos emberek hangját, hogy ne halljam a bántásukat.

Bántó Szavak

Ha az embert szavakkal sokat bántják, akkor a lelke és a teste azzal védekezik, hogy nem hallja meg az emberi beszédet.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                       Debrecen, 2017. Április 06.

Szavak

Egy őszinte, kedves, szívből jövő szó, gyógyító balzsam a léleknek és a Mennyekig* emel.

Egy durva, közönséges szó, gyilkos méreg a léleknek és a Pokol legmélyebb bugyráig nyom.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                  Debrecen, 2012. Szeptember 23.

A Zene Gyógyító Balzsam

A zene, gyógyító balzsam a szív és a lélek fájdalmára, sebeire.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                     Debrecen, 2008. Április 09

Hypothyreosis subst.  Hashimoto Thyreoditis

Régebben már az egyik írásomban említést tettem róla, hogy nem rég derült ki, hogy veleszületett betegségeim vannak. Sajnos! Ezeket a veleszületett betegségeket nem tudják meggyógyítani csak kezelni és szinten tartani. Az egyik ilyen a Hypothyreosis subst., ami annyit takar, hogy a pajzsmirigyem alul működik. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy nem termel elég pajzsmirigy hormont. Ezért gyógyszeresen kell pótolni. A másikaHashimoto Thyreoditis sokkal súlyosabb, mert ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy állandóan be van gyulladva és kisebb, mint a normál pajzsmirigy. A gyulladás következtében hegesedések alakulnak ki rajta, ami fájdalmas és egyáltalán nem kellemes érzés. Próbáltak már úgy élni, hogy állandó gyulladás van a szervezetükben? Gondoljanak bele milyen érzés, amikor torokgyulladásuk, tüdőgyulladásuk, arcüreggyulladásuk van, vagy valamilyen gyulladás van a testükben. Mennyire érzik magukat rosszul, amellett, hogy rossz a közérzetük és ez által a hangulatuk is. Amikor ilyen betegek, azt várják, hogy végre meggyógyuljanak, hogy jó legyen a közérzetük, hogy tudják élni a normális életüket. Viszont, akinek be van gyulladva állandóan a pajzsmirigye és nem gyógyítható, mint nekem, az hiába várja, hogy jobb legyen a közérzete. Amikor valamitől megnő és magasabb lesz a gyulladási szint a megszokott gyulladási szinttől, akkor gyengének érzi az ember magát és nem úgy éli a hétköznapjait, ahogy szeretné. Olyankor örül az ember, ha az alapvető napi dolgait elvégzi és nem az ágyat nyomja. Sajnos, mivel ezt a betegséget nem tudják gyógyítani, így meg kell tanulni vele élni és elviselni a rossz közérzetet, próbálni valahogy jobbá és szebbé tenni a körülményeket. Részben ezért is vagyok szentimentális. Próbálom meglátni az apró szépségeket a környezetemben. Próbálok minden apróságnak örülni, mert különben nagyon nehéz lenne, nap, mint nap így élni. Próbálok nem gondolni a betegségemre/betegségeimre, amit nem lehet meggyógyítani. Mert tudni kell, hogy a pajzsmirigy a nevében is benne van, hogy pajzs. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy az emberi test védekező rendszeréért, és a hormontermeléséért felelős. Ha megbetegszik vagy születéstől kezdve beteg a pajzsmirigy, az ember sokkal több betegségnek, veszélynek van kitéve. Volt olyan, hogy egy évben 2-3 alkalommal is tüdőgyulladásom volt, ami szintén nem egy leányálom, főleg, hogy közben fullad az ember, amellett hogy lázas és köhög, és majd beszakad a háta, és esetenként ülve alszik, ha egyáltalán tud a fulladástól vagy a nehézlégzéstől. Volt olyan is, hogy évekig egyik vírusfertőzést kaptam a másik után, és az orvosok már nem tudták, hogy milyen antibiotikumot írjanak fel. Főleg, hogy bizonyos gyógyszereket nem tudok megenni (lásd. autoimmun betegség lent).

Ebben a helyzetben, vagyis az ilyen betegségekben az ember, megpróbál minden napnak örülni, minden apróságnak, legalábbis, én ezt teszem, még akkor is, ha próbálnak megbántani, bántani és ártani nekem, vagy keseríteni az életem. Részben ezért is írok romantikus, részben misztikus regényeket, verseket. Ezért írok a regényeimben betegségekről, rossz helyzetben lévő emberekről, hogy lássa az olvasó, hogy más is van ilyen helyzetben és ez által kapaszkodót találjon a saját helyzetére. Azért írok a szeretetről és a szerelemről, mert hiszem, hogy nagyon sok esetben gyógyítólag hat az ember testére és lelkére.

A szomorú az egészben, hogy a veleszületett Hypothyreosis subst. a Hashimoto Thyreoditisbetegség, nem gyógyítható.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                               Debrecen, 2017. Április 06.

Autoimmun betegség

Az utóbbi időben nagyon sokféle allergiám alakult ki. Mint például pollen, étel és gyógyszer allergia. Ennek következtében bizonyos növények virágporától, ételektől és gyógyszerektől fulladok vagy bedagadok. Éppen ezért, elküldtek egy allergia szakorvoshoz. A múlt héten 2017. április 11.-én elmentem egy kórházba kivizsgálásra. Amikor bementem a kórház főbejáratán megkérdeztem, hogy hol találom az allergia szakrendelést. Azt mondták, hogy az infektológia épületében van, amikor nagy nehezen odataláltam, akkor közölték velem, hogy nem ott van az allergia szakrendelés, hanem a pszichiátria épületében, mert ott volt csak hely, hogy kialakítsák a rendelőt és a légzésfunkció labort. Végre, amikor megtaláltam a szakrendelést, leültem a folyosóra a rendelő előtt és vártam, hogy rám kerüljön a sor. Egy idő után hangos ordítást hallottam a pszichiátriai osztályról, ami az emeleten van. Mit mondjak? Nem kellemes érzés allergia vizsgálatra várni és közben a pszichés betegek kiabálását hallgatni az emeletről. Ráadásul az allergia szakrendelő mellett, gyermek szakrendelés is van. Gondolt vajon rá az, aki ide raktak a pszichiátriai épületbe az allergia szakrendelést és a gyerek szakrendelést is, hogy milyen érzés lehet egy gyereknek vagy felnőttnek a betegek kiabálását hallgatni? Egy gyereknek, hogy magyarázzák el, hogy a néni vagy a bácsi azért ordít, mert pszichés betegsége van? Én úgy gondolom, hogy egy allergia szakrendelés inkább kapcsolható egy belgyógyászathoz vagy egy tüdőgyógyászathoz. Vagy nem? Persze, ez csak bennem fogalmazódott meg.

Feltétlenül azt is hozzá kell tennem, hogy az allergia szakrendelésen egy nagyon jól képzett és nagyon lelkiismeretes, nagy tapasztalattal bíró főorvos kezeli és gyógyítja a betegeket, az egészségügyi személyzetével.

Visszatérve az autoimmun betegségemhez, sajnos nagyon sok mindent nem ehetek meg úgy, mint egy egészséges ember, és ebbe gyümölcsöktől kezdve, sok másféle élelmiszer is beletartozik. Az sem mindegy, hogy milyen gyógyszert veszek be. Bizonyos növények virágzásánál gyógyszereket kell szednem, hogy ne fulladjak.

Legutóbb a belgyógyászom fanyar humorral megjegyezte, minden bántószándék nélkül, hogy csoda, hogy nem halok éhen, mert olyan sokféle élelmiszert mellőznöm kell az étrendemből. Azt mondta, hogy még nem találkozott olyan emberrel, aki ilyen sok mindenre allergiás. Ez van, sajnos. Elgondolkodtam rajta és arra a megállapításra jutottam, hogy biztos az életre vagyok allergiás. (Persze ez is fanyar humor.)

Viszont, valahogy az ásványi anyagokat be kell juttatnom a szervezetembe. Erre mondta az orvos, hogy igyak alkoholmentes sört, mert abban sok ásványi anyag van, és természetes úton kerülne be a szervezetembe a hiányzó ásványi anyag. A probléma csak az, hogy utálom a sört! Néha meg iszom egy üveg ízesített alkoholmentes sört, de nem igazán rajongok érte.

A szomorú az egészben, hogy a veleszületett autoimmun betegség nem gyógyítható.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                          Debrecen, 2017. Április 06.

Csípőficam

Az utóbbi időben egy jó párszor mondták nekem rosszindulatú emberek, hogy úgy megyek, mint egy kacsa, mert a kacsának ring a csípője járás közben. Volt, aki azt mondta, hogy direkt riszálom a fenekem, hogy rám figyeljenek. Ez nem így van! Sajnos, kisbaba koromban, vagyis hat hónapos koromban felálltam a kiságyban és körbejártam a kiságyat, majd lelilulva lerogytam. Ekkor elvittek az orthopediára és ott megállapították, hogy csípőficamom lett, mert hiába voltam nagyon erős kisbaba, és hiába tudtam felállni, de a csípő ízületem még nagyon gyenge volt, és nem bírta a terhelést. Így csípőficamom lett, minek következtében több mint egy évig gipszben voltam, majd szíjban. Két éves korom után került le rólam a gipsz és a szíj, és ezután kezdtem újra járni. Sajnos a csípőficamomat nem tudták meggyógyítani csak stabilizálni. Ezért volt az, hogy gyerekkoromban is sokat kellett biciklizni és sportolnom és különböző csonterősítőket szednem. A biciklizést és a mozgást most sem hagyhatom abba, mert különben beszűkülnek az ízületek mozgásai. Időnként vannak rossz időszakaim, amikor nagyon fáj a csípőm, és ilyenkor még bicegek is egy kicsit járás közben.

 Gyerekkoromtól kezdve hozzá kellett szoknom, hogy nem egészséges a csípőm, és hogy rendszeresen kellett kontrollra járnom vele. Azt is meg kellett szoknom, hogy én nem tudtam annyira terhelni, mint más velem egyidősek. Sajnos, már gyerekkoromban tudatosították bennem, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet meggyógyítani nálam, és így meg kell szoknom, akár tetszik, akár nem. A legutóbbi vizsgálatkor az orvos azt mondta, hogy gondolkodjak el egy műtéten. Erre nem lehet mit mondani.

Egy valami viszont bosszant, mégpedig az, amikor azt mondják nekem, hogy direkt riszálom a fenekem, pedig nem. Egyszerűen nekem ilyen a járásom a csípőficamom miatt.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                    Debrecen, 2017. Április 06.

Gerincsérv

Még a kilencvenes évek végén volt egy autóbalesetem. Hogy hogyan történt? Elmesélem.

Az egyik nap délutánján mentem kocsival hazafelé a munkából, amikor odaértem egy nagy kereszteződésbe, ahol pont zöld volt a lámpa és így belehajtottam, viszont a tőlem jobboldali útról egy autó nem állt meg a piros lámpánál, hanem belehajtott 80 km/órával az én kocsim anyósülés felőli oldalába úgy, hogy oldalról telibe kapta az egész autót. Olyan erővel jött belém a másik autó, hogy átsodródtam a velem szemben lévő, ellentétes irányból jövő sávba, miközben pörgött a kocsim, mint egy búgócsiga. Szerencsémre nem jött velem szemben egyetlen gépjármű sem, különben nem biztos, hogy túlélem a balesetet. A kocsiból csak úgy tudtak kiszedni, hogy felfeszítették az ajtómat. A baleset után nagyon fájt a nyakam és az orvos MR vizsgálat után megállapította, hogy az összes nyaki csigolyám között sérv lett a hatalmas erejű oldal irányú ütközéstől. Az is szerencse, hogy nem ment széjjel a fejem a kocsi ablakán, amikor nekicsapódott az ütközéskor. A vizsgálatok után azt mondta az orvos, hogy ezeket a nyaki gerincsérveket csak a legvégső esetben szokták megműteni, amikor már nem lehet mást csinálni. Elgondolkodtató!

A balesetem óta nagyon sokat szokott fájni a nyakam, és sokszor fáj, zsibbad a jobb karom. De mivel, csak végső esetben műtik a nyaki gerincsérvet, így ezt is meg kellett szoknom, és meg kellett tanulnom ezzel élni.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                    Debrecen, 2017. Április 06.

Gondolatok a betegségről és annak következményeiről

Elgondolkodtam magamon és ezen a helyzeten, és nem utolsó sorban a velem egy cipőben járó embereken. Leírom a gondolataimat, amik eszembe jutottak, miközben a betegségeimről írtam.

Már 18 éves korom óta dolgozom, és jó pár évet végig dolgoztam. Volt olyan időszak, hogy napi 12 órát dolgoztam, hogy ki tudjak fizetni mindent és ennivalóra is maradjon. A betegségem, műtéteim előtti években, lakberendezőként (Biográfia) dolgoztam egy cégnél, ahol lakások, kertes házak, panziók, kisebb szállodák belső burkolatait és berendezéseit terveztem meg és adtam tanácsot az ügyfelek részére. Fizettem rendesen a nyugdíjjárulékot és mindent, amit kellett, de most, amikor komolyan beteg lettem egy pár éve, harmincezer forintot kapok. Próbált már valaki ennyi pénzből megélni? Próbált már valaki ennyi pénzből rezsit fizetni, élelmiszert venni és gyógyszereket? Tudják, hogy ebben az országban hány ember van ilyen helyzetben? Tudják, hogy hány ember kap ilyen kevés nyugdíjat? Tudják, hogy hány művész kap ilyen kevés nyugdíjat? Belegondoltak már abba, hogy akik fizetésből élnek és próbálnak tartalékot gyűjteni, egy komoly betegség után, minden tartalékukat felélik? Belegondoltak már abba, hogy azok az emberek, akik nem tudták megtenni, hogy félre tegyenek a fizetésükből, mert nagyon keveset kerestek, azok az emberek, hogy tudnak megélni harmincezer forintból és életben maradni? Belegondoltak már abba, hogy ebből egy ember sem tud megélni, nem hogy gyereket eltartani és nevelni? Belegondoltak már abba, hogy ez az összeg az éhenhaláshoz sok, de a megélhetéshez kevés?

Én úgy gondolom, hogy nem az én szégyenem és nem is a többi ember szégyene (akik ugyanebben a cipőben járnak, márpedig nagyon sokan vannak így), hogy ennyi pénzt kapok/kapunk egy becsülettel ledolgozott élet után. Ez azoknak a szégyene, akik azt a rendelkezést hozták, hogy csak ennyi pénzt fizessenek ki az embereknek, holott beszedik a sok járulékot, arra hivatkozva, hogy majd kifizetik, amikor kell, és itt az ideje.

Eszembe jutott egy humoros gondolat, bár inkább azt mondhatnám, hogy fanyar humor, főleg azoknak, akik a létminimum alatt élnek, de valahogy mégis ide passzol.

Kínai fizetés mellé, svéd adórendszer és norvég árak vannak.

Tudnám még folytatni a fanyar humort, mert az ember kínjában vagy sír, vagy megpróbálja a humoros oldaláról megközelíteni a dolgot, hogy életben tudjon maradni ebben az éppen nem nevezhető idilli környezetben. De úgy gondolom, hogy ennyi éppen elég lesz ahhoz, hogy rádöbbenjenek az olvasók, hogy sok embernek milyen a helyzete. Aki elolvassa a fent leírtakat és őszintén belegondol az egészbe, annak nem lesz kedve gúnyolódni és vidulni, és más emberek kínján, baján szórakozni, mert felfoghatja, hogy mások milyen rossz helyzetben vannak, és milyen rossz körülmények között élik, vagyis próbálják élni a hétköznapjaikat, mindennapi életüket.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                   Debrecen, 2017. Április 06.

Emberek és a Betegség 1

Azok az emberek, akik soha nem voltak betegek életük során, vagy csak ritkán, azok sok esetben nem fogják fel, hogy azok az embertársaik, akik állandó betegséggel/betegségekkel küzdenek, milyen nehéz helyzetben vannak.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                  Debrecen, 2017. Április 06.

Emberek és a Betegség 2

Azok az emberek, akik állandó betegségekkel élik a hétköznapjaikat, életüket, minden napért megküzdenek.

Sok esetben nehezebb körülmények között élik az életüket, mint egészséges társaik.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                    Debrecen, 2017. Április 06.

Emberek és a Betegség 3

A beteg embereknek segítségre, támogatásra van szüksége, nem pedig bántásra és megalázásra, hisz amúgy is nehezebben élik az életüket, mint egészséges társaik.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                        Debrecen, 2017. Április 06.

Az Ember azért Ember 1

Az ember azért születik embernek, hogy emberséget tanúsítson betegebb, elesettebb embertársai iránt.

♥ Nagy J. Gabriella ♥             Debrecen, 2017. Április 06.

U.í: Remélem, kielégítettem az olvasók kíváncsiságát! A többi kisebb betegségemről nincs szándékomban írni. Úgy gondolom, hogy ez is éppen elég ahhoz, hogy rájöjjenek, nem fáklyás menet az életem, és soha nem is volt az. Sőt! Azt is mondhatnám, hogy egyáltalán nem irigylésre méltó. Remélem, eloszlattam félreértéseket és tévhiteket.