Írások » Versek » »

Édesapa csak egy van,

Mint ahogy édesanya is,

Ezt sok ember néha képes elfelejteni.

Pedig nem árt fejben tartani.

 Hogyha ők nincsenek,

Akkor mi se.

Sok ember mikor felnő,

Ezt képes félre seperni és a feledés homályába küldeni.

A baj ettől a ponttól kezdődik és életük végéig elkíséri.

Édesapa csak egy van,

Mint ahogy édesanya is.

De ha már az egyik elment,

A szülők közül csak egy marad itt.

Óvó tekinteted sűrűbben vesd reá,

Mert az idő telik és ő is öregszik.

A korral jönnek a betegségek is,

Főleg amikor a lelke fáj,

Mert vágyik régi szerelme, kedvese után.

Többet foglalkozz vele,

Addig, amíg lehet,

Nehogy később megbánd,

Amikor már nem lehet veled.

Szeresd!

Óvd!

 Légy vele sokat,

Mert az elvesztegetett perceket,

Nem hozhatod vissza soha.

Hallgasd meg a tanácsát,

Hisz jó szívvel adja.

Mert ő már megtapasztalta azt,

Amit még Te,

Soha!

Ne bosszantson a morgása,

Mert ő is tudja,

 Sajnos nem fiatalodik,

Hanem öregszik és az ideje telik.

Édesapa csak egy van,

Ne lökd el magadtól,

Ölelő karjait.

Szüksége van rád,

Mint ahogy neked ő rá,

És ezt jól tudod Te is.

Gondolj mindig erre,

Mikor nem egyeztek egymással.

Vagy vita szítja lelketekben a fájdalom tüzét.

Telik az idő,

Szaladnak a percek,

Mint a homokórában a homokszemek.

Mikor leperegnek a homokórában az utolsó homokszemek,

Édesapád,

Édesanyád után megy,

Föl a magasban lévő Mennybe*.

Körbe ölelik őket az ősök,

És a Fény szeretete.

Onnan figyelnek majd téged,

Óvó tekintettel,

Mert a legfontosabb Te vagy nekik,

Lent a Földön,

És fenn a Mennyben*.

Hát szeresd őt,

Míg lehet itt a földi létbe,

Mert ha már elment,

Ezt már nem teheted meg vele.

Becsülj meg minden pillanatot és percet,

Amit csak szeretetben vele tölthetsz.

Őrizz meg szívedben minden pillanatot és percet,

Mert ha már nem lesz veled,

Csak ez marad meg a lelkedben neked.

Vigyázz édesapádra,

Mert óriási kincs!

Nagyon tud fájni,

Amikor már nincs.

Hidd el nekem kedves,

Én már csak tudom.

Mert vissza sírok az édesapámmal töltött,

Minden boldog pillanatot.

Édesapa csak egy van,

Szeresd és óvd!

 Légy vele sokat!

Mert az elvesztegetett perceket,

Vissza soha nem hozhatod.

Drága minden pillanat és perc,

Mit együtt tölthettek.

Oszd be jól az időd,

És ezt soha ne feledd!

Légy vele kedves!

Ne bántsd meg soha!

Mert a bántások nyoma,

Ott marad a múltba.

Mit az emlékekből nem törölhetsz ki soha.

Utólag már sírhatsz,

De mind hiába.

Édesapád szeretetének a hiányát nem pótolhatod soha.

Hiába voltak szép percek,

Boldog pillanatok.

A szeretetét és a beszélgetéseket,

Mindig is hiányolni fogod.

Legfőképpen az fog fájni,

Hogy az elvesztegetett és elfecsérelt időt nem pótolhatod soha.

Az idő kerekét vissza nem forgathatod,

Bármennyire is szeretnéd és akarod.

Az elmúlt pillanatokat,

Mit elvesztegettél,

 Nagyon megbánhatod.

Ezért kérlek téged,

Figyelj minden pillanatra és percre.

Mert ami már elmúlt,

Nem jön vissza soha és vissza nem hozhatod.

Nehogy akkor térj észhez,

Amikor már bánod,

Hogy elvesztegetted az édesapáddal tölthető közös életed.

 Már semmit nem tudsz csinálni,

Csak az édesapád sírja mellett állni.

Könnyeket ejteni és imádkozni,

És várni,

Hogy megbocsásson neked,

Mert nem foglalkoztál vele eleget.

De a lelked nem nyugszik meg soha,

Mert a lelked tudja,

Milyen hibákat vétettél ellene a múltban.

Éjszaka álmodban vergődsz,

Nappal sincs nyugtod,

Mert a lelkiismereted háborog.

Állandóan fohászkodsz,

Hogy megszűnjön a lelkiismereted által keltett fájdalom.

De ezt hiába várod.

Ezért hát kérlek,

Eszedbe jól vésd be,

Édesapa csak egy van,

Mint ahogy édesanya is.

Ezt sok ember néha képes elfelejteni.

Óvó tekinteted sűrűbben vesd reá,

Mert az idő telik és ő is öregszik.

Légy vele sokat,

Mert az elvesztegetett perceket nem hozhatod vissza soha.

♥ Nagy J. Gabriella ♥                        Debrecen, 2016. Október 19.