Személyes dolgok » Zenehallgatás » »
Zenehallgatás 1.
A múlt héten a rádióban hallottam Max Bruch egyik darabját. Nagyon szeretem Max Bruch csodálatos hegedű szólóit. Egyik nagy kedvencem ez a zeneszerző, főleg a hegedű darabjai. Talán azért is, mert én is sokáig hegedültem. A hegedű hangja nagyon közel áll hozzám, és a lelkemhez. Hihetetlen érzelmeket lehet kicsalni ebből a csodálatos hangszerből. Főleg akkor, ha olyan zenét játszanak rajta, mint például Bruch darabjai. Nagy kedvenceim a „Romanze Op. 85 for violin & orchestra”, vagy a „Violin concerto No.1. in G Minor, Op. 26 – Adagio”, vagy az „Adagio for violin Op.65”, és a „Scottish Fantasy” és még sorolhatnám a műveit. (Azért nem írtam magyarul a darabok címét, mert a YouTube-n, így lehet megtalálni a zenéket).
Bruch a romantikus zenéiben, sokszor használ üveghangokat a hegedűn. Főleg az "A" és az "É" húron. Ettől a dal még érzelmesebb, lágyabb, élettel telibb lesz. Tudni kell, hogy üveghangokat csak a vonós hangszereken lehet játszani, mint például a hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő. Ami nagyon különleges, hogy az üveghangoknál a húrt nem kell lenyomni csak finoman érinteni. Úgy, mint egy pillangó, amikor óvatosan leszáll egy törékeny, bimbózó virágra, hogy ne sérüljön meg. Lágyan, lehelet finoman. Ezeknél az üveghangoknál, szinte sír a hegedű és együtt rezonál a hallgató lelkével. Ezekben a pillanatokban a hegedű, életre kell.
♥ Nagy J. Gabriella ♥ Debrecen, 2016. Április 01.
Minden jog a grafikusé!
